Az akvárium vizének hűtése
A napokban írt valaki, hogy erre vonatkozó írás nincs a blogon. Az igazság az, hogy még egy csomó minden nincs fent, de ez most valóban aktuális. Lássuk milyen megoldást találtak a nyári meleg enyhítéséra a leleményes akvaristák?Az akvárium hűtését megoldhatjuk úgy, mint ahogy a vasárnapi húslevest szoktuk. Fújjuk.
Erre létezik gyári és házi megoldás is. Ennek a házi megoldása, amikor PC hűtőventillátorokkal oldjuk meg a víz hűtését. Fontos, hogy a zárt akvárium résnyire nyitva legyen, hogy a légmozgás kihűthesse a teret.
Én ezt a világítás időkapcsolójára kötöttem, így amikor megy a fény, megy a venti is. Sajnos nálam így is 29-30 fok körül van a víz. Ez a tűréshatár. Ilyenkor már a HC feladja, de általában még a többi növény átvészeli. Ezekkel a módszerekkel 3-4 fokot lehet hűteni. Előnye hogy olcsó, hátránya, hogy csak néhány fokot tudunk csökkenteni ,valamint megnövekszik a víz párolgása. A párolgás fontos mozzanat, hisz ezzel a folyamattal hőelvonás jár együtt. Ezért érdemes fújni a vizet és nem szívni. Ezt csak azoknak az informatikusoknak mondom, akik a processzor hűtéséből kiindulva alapból szívóra tennék a ventilátort. 😉
Sokan a szobai ventilátort irányítják az akváriumra. Ez is tud 2-3 fokot csökkenteni és nem igényel beruházást, ha már rendelkezünk ilyennel.
A következő lépés a víz közvetlen hűtése. Számos módszer létezik erre. A legegyszerűbb, ha jégakkut vagy fagyott ásványvizes palackot helyezünk a vízbe. Ezekkel is hasonló hűtés oldható meg, mint a ventikkel, de jóval macerásabb. A víz hamar felolvasztja a jeget, ezért ezt csak azoknak javaslom, akik állandóan az akvárium körül sertepertélnek. Hasonlóan nehézkes megoldás a jégkockás hűtés. Kis akváriumoknál azonban megoldható.
A jeges palackos hűtésről annyit, hogy 100 litert 30 fokról kb. 1,2 fokkal hűt le 1 liter -20 fokos jég. 😉 Nem szerencsés a külsőszűrőt jeges fürdőbe állítani, mert a szűrőbacik 24 fok alatt nem igazán érzik jól magukat.
Hallottam olyanról, aki egy kiszuperált hűtőszekrénybe vezette bele a külsőszűrő csövezését. Ott egy viszonylag hosszú spirálban keringett egy darabig a víz, majd a lehűlt víz az akváriumba folytatta útját.
Hátránya, hogy nehéz ideálisra beállítani a kimenő víz hőjét. Nagyban függ a bejövő víz hőfokától, ráadásul macera az egész megvalósítás. Azonban közeledünk a használható megoldásokhoz… 😉 Ez a klíma. Ha a lakás hőfokát lehűtjük, nem kell tartanunk az akvárium túlmelegedésétől sem. További nagy előnye, hogy mi sem kapunk hőgutát, amíg a halakat csodáljuk. 🙂
Nálam azonban a legnagyobb melegben is csak 26 fok van a lakásban. Ezért felesleges a klíma, viszont 4-5 fokkal melegebb van, mint télen és az akvárium 26-27 fokról 30-31-re emelkedik. Ilyen esetekben , vagy akár tengeri akváriumoknál szóba jöhetnek a különböző gyári akvárium klímák.
Nagyon profi cuccok. A hőfokot igen precízen be lehet állítani. Akár 7-10 fokosra is le tudják hűteni a vizet. Jó-jó ez extrém, de ilyet is tud. 🙂 Az áruk borsos és a szűrő teljesítményéből is némileg visszavesz, de a legjobb megoldás. A hűtésnek vannak hasonló elven működő, de házi megoldásai.
Ilyen pl. a peltier elemes hűtés. A szerkezet lényege, hogy az egyik oldala felmelegszik, a másik pedig lehűl (hőszivattyú). A meleg oldalról mindenképpen lég vagy vízhűtéssel kell elvezetni az ott keletkezett hőt.
Peltier-elemek fogyasztása elég magas (gyakran a 100 Wattot is meghaladja), és önálló tápegységet is igényelnek. Emellett elég kényes is.
A hagyományos hűtőszekrények elvén működő kompresszoros hűtés már egy jól bevált hűtési módszer. A működési elve teljesen ugyanaz, mint a hűtőszekrényé, csupán a méret és néhány alkatrész különbözik. A kompresszor első fázisban összenyomja a gázt, ami ettől felmelegszik az egyesített gáztörvénynek megfelelően. Ezután a hőcserélőben (csőrendszer a hűtőszekrény hátulján) a gáz leadja a hőt, aminek hatására halmazállapot változáson megy keresztül, és cseppfolyóssá válik. A kapilláris (kellően vékony) csőhöz érve a nyomás emelkedik, a cső másik végén pedig alacsony nyomás uralkodik, mivel onnan a kompresszor folyamatosan szivattyúzza kifelé a gázt. Amikor a folyékony halmazállapotú a gáz átjut a kapilláris csövön, a hirtelen kis nyomás és nagy térfogat hatására légneművé alakul át, ami hőelvonással jár. A technológia közel 100 év óta tartó használata miatt mondhatjuk, hogy az eljárás jól működik.
Pár napja agyalok még egy megoldáson, mégpedig egy állandó vízcserélő rendszeren. Viszonylag egyszerű a túlfolyó elve, a néhány nappal ezelőtti postomban megtalálható.
Egy használaton kívüli csapra kell rácsatlakozni és mehet lassan, folyamatosan a beállított hőfokú víz. Az egyetlen bibi, a klór. Erre egy aktívszenes patront tudok elképzelni, amit a rendszerbe iktatnék.
Persze én mindent megoldok elviekben, de a gyakorlati kivitelezés szinte sosem valósul meg… 🙂
Mivel a barkács kicsit messze áll tőlem, ezért a két három utóbbi megoldást meghagyom az ügyesebbeknek. Egyelőre maradok a ventilátoroknál. Amit érdemes még megoldani a kisebb melegedés érdekében:
- Az akvárium világításának előtéteit helyezzük távolabb a víztől.
- Hagyjunk rést a zárt tetőn, hogy tudjon szellőzni az akvárium
- világítsunk 1-2 órával kevesebbet
- cseréljünk gyakran vizet és picit hidegebbel, mint ahogy szoktuk
Az informatikusok védelmében:
„Ezt csak azoknak az informatikusoknak mondom, akik a processzor hűtéséből kiindulva alapból szívóra tennék a ventilátort”
A processzor hűtéséhez nem szívjuk a levegőt, hanem ráfújjuk a processzoron levő bordás, nagy felületű fém hűtőlapra. Amire Te gondolsz az talán a számítógép tápegységében levő ventilátor, ami általában bentről kifelé szívja a meleg levegőt, vagy a gép hátuljára (oldalára) szerelt ventilátorok, amik szintén kifele szívják a bent termelődő hőt.
A világért sem akarok kötekedni de Nigro jól írta a cikkben. A processzor hűtők elszívják a meleg levegőt a processzoron lévő nagy felületű hűtőbordákról. Nem fújják! Érdemes megnézni hogy a ventilátorok lapátjának belső oldala az ami teljesen poros szokott lenni. Ez is példázza hogy szív a venti nem pedig fúj!
Azért poros a venti belső oldala, mert az tolja lefele a levegőt. Bár nem is értem, hogy ez miért támasztaná alá, hogy a ventilátor szív. 🙂 Javaslom szedjél szét egy gépet, vagy csak vedd le az oldalát, és ellenőrizd le. Látni fogod, hogy a ventilátor a hűtőfelület felé fújja a hideg levegőt. Egyébként volt már szerencsém olyan gépházhoz, amin szíváshoz volt tervezve a hűtés, de ahhoz komoly légjáratok is ki voltak alakítva.
Szóval az átlag PC-n bizony fúj a ventilátor.
Egyébként szívással is hasonló hűtést lehet elérni, de csak akkor, ha a szívás egy tervezett csőben történik. Gondold végig: Ha szívsz, akkor a levegőt elszívod a bordáról, csökken a légnyomás, romlik a hőelvonás mértéke. Ha viszont ráfújod a hideg levegőt, a nyomás megnő, nagyobb lesz a hőelvezetés mértéke, ráadásul hideg levegővel érintkezik a hőcserélő réteg. De a legprofibbak egyszerre használják a kettőt 🙂 Egyik oldalról szívnak, másik oldalon fújnak.
Remélem ezt lányok nem olvassák 🙂
Na sztori:
Először is Nato-nak igaza van. 🙂 Kicsit utánna jártam a dolognak. Melóhelyen vagyok. Gyorsan átugrottam a számteches osztálya, ők úgy is mindenben űberpengék. Váltig állítják ők is amit én hogy a prociventi az szívja a levegőt. Most hogy megint kommenteltél, elgondolkoztam és visszamentem ismét hozzájuk. Már a negyedik gépet szedtük szét, de az összes porcihűtő fújja a levegőt. 🙂 Szóval abszolút neked van igazad 🙂 A srácok azt mondták visszaadják a diplomájukat 😀 😀 .Egy világot sikerült összedőltenünk most bennük…. 🙂
Respect Nato!! 😀 😀
A PC ventik szíváskor erősebbek, mint fújáskor. Legalábbis a klasszikus 8-12cm-es példányoknál. Tápban általában bentről kifele szívja a levegőt.
Procira pedig ráfúja azért, hogy a processzor körül lévő alkatrészek is kapják a részt. Jól látható a proci mellett lévő poros kondenzátorokból.
Alapból az egyenirányítók miatt lenne ez jó, a kondiknak sajnos sokszor ez a hő lesz a vesztük. Kiszáradnak és felpúposodnak. Ilyenkor jön a sz.gép random újraindulásos tünete (kivéve, ha nem windows vírus okozza).
Outro! Nálatok miféle informatikusok dolgoznak?! 🙂 Azt azért ugye tudják, hogy a processzor füsttel működik? Ha elszáll belőle a füst, nem megy többet… 😀
Nagyon elvittem ezt a szép kis hűtős posztot az informatika irányába, pedig pont én kértem Nigro-t hogy dobjon össze erről a témáról valamit. 🙂 Sorry Nigro! Befejeztem. 🙂
Sebaj… Megszívtam ezt a fújós dolgot… 😀 😀
Nigro védelmére:
Egy márkás gép (pl.:HP Nem minden márkásabb gép és a HP között is van kivétel) szívja a levegőt a prociról, ami egy csövön keresztül a gép hátulján távozik a pótlás pedig elölről történik.
A fújás több szempontból hibás: Pl a proci mellet tanyázik egy rakás kondi meg a memória, ezek a proci meleg levegőjét kapják, ráadásul koszolódik ami rontja a hőleadást, ha fújod a bordát nagyobb zajt csap mintha szívnád. Ellenben van jó oldala is: nagyobb hőleadásra képes a borda, nem kell külön cső a meleg elvezetéséhez ezért egyszerűbb szervizelni (tudom ez az átlag embert nem érdekeli).
Táp ventik: A mai tápok (márkásabbak, nagyobb teljesítményűek) már fújják a levegőt nem pedig szívják ennek több oka van: a 8cm-es ventit lecserélték 10-12cm-es-re ami halkabb, lassabb (ha kell gyorsítható) és nem hátul van hanem az alján, így az alaplapról szívja el a meleget, itt a fújás azért jobb mert nagyobb felületet kell viszonylag egyenletesen lehűteni, a nagyobb venti ezt könnyen lehetővé teszi.
Na akkor a „Kondik” védelmében: 🙂
Alaplapnál szervizelés ma már nincs. Nem is nagyon lehetne. Megnézném azt a műszerészt, aki a többrétegű nyáklapot elkezdi forrasztani 🙂 Bár anno én is sikeresen cseréltem le pár púpos fóliakondenzátort, egy jó minőségű alaplapnál jó kondikat raknak rá. Ami pedig a kondik hőterhelését illeti, egy valamire való gépházban megoldják a szellőzést elől hátul nagy ventillátorral, így a proci bordájára fújt meleg levegő nem bántja a kondikat. Porosodni meg nem csak fújásnál, hanem szívásnál is fognak…
Maradjunk annyiban, hogy létezik szívó és nyomó CPU hűtés is gyárilag!
Azt meg, hogy manapság nem szervizelnek alaplapokat nem tudom honnan szeded…
A post, pedig jól sikerült! Gratu!
szép vita kerekedett, csendben én is beoffolnék: ha a procihűtő szív, akkor van hozzáhangolt levegőcső (légcső…). Ha fúj, akkor abból kap minden a procialjzat közelében, többek között a ram is, és abból szép rövidzár is lehet. Viszont szinte minden desktop pc ilyen (gyáriak nagy része is). A kondik sajnos az élettartamuk miatt mennek tönkre, kevésbé a meleg(edés) miatt. Az alaplapok javíthatók, márcsak azért is gondolom, mert ebből (is) élek. Még 🙂
Jó, akkor javíthatók. 🙂
Nálam például a teljes gépet vizhűtés hűti, a tápegység kivételével, nem tudom hogy ez az elv átültethető lenne-e az akváriumba. Itt egy 500 l/h-s 12V-os Eheim pumpa tolja a vizet egy 10mm-es csőben, ami végül egy radiátorba megy és az azon lévő 2db 12cm-es ventillátor visszahűti.
Hasonló módon át lehetne szivattyúzni az aksi vizét is egy hőcserélőn amit lassú fordulaton (már csak hogy ne legyen hangzavar) pár db ventillátor hűtene. Bár van egy kérdéses dolog az aksinál… hogy nem kezdi-e oldani az alu/réz csövet a radiátorban? A gépben ioncserélt viz van meg egy-két adalékanyag az algák és a vizkő elkerülésére, de az akváriumban lévő viz lehet elkezdené oldani. Szerintetek?
Erről a témáról beszélgettünk itt: http://akvakertesz.hu/viewtopic.php?f=10&t=51
Sajnos míg sz.gépnél a 40-50 °C-os vizet vezeted át a radiátorba és adod le a ~30°C-os levegőn, addig az akvárium vize ~30°C-os és adod át az ugyanilyen meleg levegőnek. Tehát jobbára hasztalan:)
Az a 40-50 fokos viz inkább (szobahőmérséklet 26.5C) 32.5C-os amit egy négy magos processzor, nagy teljesitményű videokártya, és egyéb alkatrészek úgy mint merevlemezek, memóriák fűtenek. És az alkatrészek 35-40C-os között vannak. A radiátort pedig 2db 12cm-es ventillátor hűti 1000RPM-es fordulatszámon, szóval még kinyerhető lenne 2-3C, ha mondjuk 1700-1800-as fordulaton mennének de a csendesség fontosabb.
Az akráriumot ráadásul nem is fűti 200-300W, és jóval kevesebb hőt kell elvezetni róla, ráadásul nincs is hővezető közeg meg hűtőblokkok hanem a viz direktben áramlik át a rendszerezen.
Szerintem simán tartható lenne vele a 25-27C az akvárium méretéhez megfelelő radiátorral, az egyedüli kérdés részemről cska az hogy vajon oldja-e a rezet/aluminiumot az akváriumviz.
Levi85:
Egy hõcserélõn keresztül keringetett akváriumvíz nem lesz hidegebb, mint a hõcserélõn átfújt levegõ hõmérséklete. A 26,5C-os levegõ hogy fogja hõcserélõt 25C-ra hûteni???
De természetesen csináld meg, ha gondolod.
Nem oldja egyiket sem az akváriumvíz, de csekély mennyiségû réz és alumínium kerül(het) a vízbe, ami pl. a garnélákat már lehet, hogy zavarná.
Korrózióálló acélból kell csinálni a hõcserélõt.
Majd kipróbálom akváriumon kivül, de egyébként akiknek 30C-os az akváriuma és mondjuk van egy 26C-os szobahőmérséklet, azoknak teljesen jó lenne ha visszavinné és fixen 26C-on tartaná.
Arra teljesen jó. De ha ilyenek a körülmények, akkor az akvárium üvegére irányított szobaventilátor is hatásos lehet.