Megjelent az Akvárium Magazin 77. Száma

Indításnak nem rossz, hogy a címlapon az AME napokon összedobott Iwagumi akváriumunk van! 😉

AME Akvarista Napok 2009.

Kezdésnek egy élménybeszámolót olvashatunk a rendezvényről. A blogon is született erről egy írás.

Az L-es harcsák – 2. rész

Kevés hal ébreszt az akvaristák körében oly sok emóciót, mint a vértes harcsafélék (Loricariidae) dél-amerikai családjának tagjai. Ez a család több ok miatt rendkívüli. Az első, a családot reprezentáló fajok nagy száma: eddig legalább 800 fajt számoltak össze. A másik feltűnő dolog, amelyre különösen a XXI. Században jöttünk rá, hogy mennyire kevéssé ismerjük őket: eddig az ismert vértes harcsáknak alig 20-30%-át írták le tudományosan, s csak ezek kaptak hivatalos latin nevet. A többit csupán egyes nemekbe osztályozták, sőt némelyeket csak alcsaládokba.

A „Szajka”-sügér

A közép-amerikai Costa Rica a hazája, ahol a sziklás részektől a növényekkel sűrűn borított területekig mindenhol előfordul. Nevét a Costa Ricai Könyvtár igazgatójáról, pontosabban nevének kezdőbetűiről, Salvador Jiménez Canossáról kapta. A magyar akvaristák csak „szajka”ként emlegetik.

Sárga vitorlás homoksügér

Ez a nagyon tetszetős kis sügér a Tanganyika-tóból származik, ahol a keleti, déli és délnyugati partszakaszokon szinte mindenütt fellelhetők kis csoportokban vándorló egyedeik. Általában a 2 és 15 méteres kevert, vagyis homokos és köves zónában élnek. Kinézetre nem teljesen tipikus faja a tanganyikai homoksügérek széles skálát felvonultató csoportjának.

Az akvárium fotós szemmel

Van a fotózásra egy sokkal szebb magyar szó is, mint ez az angolból magyarosított. Úgy mondják fényképezés. Bárki is alkotta, sikerült egy szóba tömörítenie a fizikai lényegét. Hisz ma sem teszünk mást, mint a fotózás őskorában, hiába a technika hihetetlen fejlődése. A lényeg ma is ugyanaz. A fény leképzése egy sík felületre. Megörökítve a pillanatot, és megőrizve azt az utókor számára.

Betta macrostoma – 2. rész

Németországi utunk következő állomása egy neves IGL tagnál folytatódott, hogy tovább mélyítsük tudásunkat a macrostomák tartásáról, tenyésztéséről, szaporodásáról. Ralf egy merőben más macrostoma tartást és tenyésztést mutatott meg nekünk. Az ô szavaival élve „természet közelibb és egészségesebb” Bettákat szeretett volna látni, ha bemegy kis halodájába.

Heiko Bleher felfedezései – 3. rész

Heiko Bleher neve még a hazai akvaristák körében is jól ismert, sőt elismert. Elsősorban a diszkoszhalak iránt érdeklődők, tenyésztők szívébe lopta be magát az elmúlt évtizedek alatt. Bleher gyerekkora óta évente több expedíción vesz részt, ahol újabb és újabb fajokat fedez fel. A 2007. évi felfedezéseiről készített cikksorozatot, Magyarországon elsőként az Akvárium Magazin olvasóival osztja meg.

Akváriumi növények nyírása

A növényes akváriummal foglalkozó sorozat eddigi részei segítséget nyújtottak egy csodás víz alatti kert berendezéséhez és gondtalan elindításához. Ha mindent jól csináltunk, a következő feladat a növények nyírása és az akvárium ápolása lesz. (Ezt a cikket jómagam követtem el…) 😉

Tengeri akvarisztika anno

Sokat gondolkodtam azon, hogy érdemese írni arról, hogy milyen volt 10 évvel ezelőtt belekezdeni a tengeri akvarisztikába. Aztán a Vevôk meggyőztek, hogy van. Ha ma bemegy az ember egy tengeri akváriumokkal is foglalkozó boltba, hatalmas hegyekben állnak a jobbnál jobb – néhol a rosszabbnál rosszabb – termékek, folyamatosan lehet kapni élőlényeket és lassan bár, de folyamatosan emelkedik a “tengeriben” is valamilyen szinten jártas eladószakemberek száma.

Minden kezdet könnyű…

Mint minden állattartási kérdés, az akvárium telepítése, megvétele előtt is érdemes néhány olyan alapkérdést tisztázni, ami a későbbiek során akár problémát is okozhat mindennapi életünkben. Ezeket a kérdéseket próbáljuk a cikkben összefoglalni.

Bohóchalas akvárium kezdőknek

Egyre gyakrabban keresik meg a kereskedőket a leendő tengeri akvaristák azzal az igénnyel, hogy szeretnének egy tengeri akváriumot, de az ne legyen nagy, olcsó legyen, legyen benne legalább 2-3 hal, meg garnéla, meg valami színes izé, amibe belemennek a halak. Ebben a helyzetben nehéz dolga van a lelkiismeretes eladónak: egyrészt egy teljesen kezdő akvarista kezeibe élőlényt “adni” majdnem mindig felelőtlenség, másrészt a felsorolt igényeknek megfelelő eszközöket, technikát, élőlényt sem egyszerű megtalálni.

Fénylőszemű killifajok Afrikából

A halak elnevezése a szemükön található irizáló foltokra utal. A fénylő pontok alapján a halak gyakran szembetűnnek az eredeti élőhelyeiken, ahogy a vizek felső rétegeiben úszkálnak. A fénylőszemű halak rendszertanilag a fogaspontyalakúak (Cypridontiformes, Berg 1940) rendjébe, ezen belül az elevenszülő fogaspontyfélék (Poeciliidae, Bonaparte 1831) családjába tartoznak. Besorolásuk ellenére hagyományos ikrázással szaporodnak.

Tengeri élőlények szaporítása

Folytatva a 75. számban bemutatott tenyészthető élőlények sorát, ezúttal egy garnéla és egy halfaj szaporítást mutatjuk be.

AME Hírek

2009. december 5-én, szombaton délután 14 órától Budafokon, a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központban (régi nevén: KUSZA, 1222 Budapest, Nagytétényi út 31-33.) kerül sor az Akvaristák Magyarországi Egyesületének évi rendes közgyűlésére.