Mélytengeri titkok

Épp a szombati ebédet emésztettem, amikor az egyik tematikus természetfilmcsatornán a mélytengeri furcsa szerzetekről volt szó. Gondoltam kicsit böngészgetek ez ügyben a neten. Hihetetlen micsoda teremtmények élnek az örök sötét vizek birodalmában.

Itt van példának okáért a „Háromlábú hal” (Bathypterois grallator).

Körülbelül 750 m mélységben él. Úszói lábszerű megnyúlása több célt is szolgál. Egyrészt az érzékeny nyúlványok érzékelik a talajon közlekedő kis rákok mozgásának rezgéseit, másrészről az állat maga is tud tapogatózni a sötétben. A kitárt úszók védelmében kevésbé érhetik lentről, vagy fentről meglepetések. A hal 38 cm-es hosszához képest megnyúlt úszói akár az 1 métert is elérhetik. A megnyúlt úszók egyáltalán nem hátráltatják az úszásban.

De ez mind semmi a nőstény horgász halhoz képest! A fején található nyúlványban fluoreszkáló baktériumok tanyáznak. A fényre pedig a mélytengeri apró állatok pont úgy reagálnak, mint az éjjeli lepkék a sötétben a lámpa fényére. Ellenállhatatlan késztetést éreznek, hogy odaússzanak. Persze ez nem teljesen ismeretlen számunkra, hisz a rajzfilmben Némó, a bohóchal apukája is kis híján így hagyja ott a fogát. Viszont ennek a fajnak van még egy hihetetlenül egyedi tulajdonsága.
A tudósokat sokáig zavarba ejtette az a tény, hogy sosem fogtak ki hím horgászhalat. Ehhez társult még az furcsaság, hogy valamennyi nőstény horgászhal testén valamiféle parazitára hasonlító kinövést találtak. Csak sokára fedezték fel, hogy ez a dudor a hím hal maradványa.
A hímek, melyek jóval kisebbre nőnek, mint a nőstények, ha véletlenül összetalálkoznak életük párjával, fogukat az asszony oldalába meresztik és többé nem engedik el.  Innentől gyors átalakulásba kezdenek és „összenőnek” a nősténnyel. Nem sokkal később már csak egy kis kitüremkedés marad belőlük a nőstény oldalán.

Ebből is látszik, hogy fura dolgok alakulnak ki túl nagy nyomás alatt. Hímek akaszkodnak nőstényekre, „lucaszékké” alakulnak mellúszók…. Mindig is azt vallottam, hogy ha túl nagy a nyomás, ki kell gyorsan engedni a gőzt, mielőtt nagyobb bonyodalmak adódnak. Lám lám nekem volt igazam… 🙂

Egyébiránt nem is olyan rég, Londonban láttam is kiállítva ilyen halat, a Természettudományi Múzeumban. Itt pedig egy másik tulajdonságát emelték ki, mégpedig a hihetetlen méretű gyomrát . Önmagához képest, hatalmas méretű halakat képes lenyelni.

Előtte

Utána

Az alábbi videó egy kifejezetten a mélytengeri élőlények kutatására, megfigyelésére kifejlesztett – legénység nélküli – tengeralattjáró kamerái elé táruló látványt mutatja be. A felvételek 1000/5000 méter mélységben készültek. Érdemesen hátradőlve, hanggal végignézni.

Sajnos, vagy szerencsére, ezek a lények még jó darabig háborítatlanul fognak élni a  vak és néma sötétségben. Amíg az embernek nem lesz halaszthatatlan dolga odalenn, még sokáig élhetik furcsa evolúciójukat.