Mit rejtenek növényneveink? Zsotyi írása
Eredeti szakmámból (kertész) kifolyólag sokat használom növényeink latin neveit, mely számomra már megszokott dolog, ezért kezdő akvakertészként sem okozott gondot ezek használata. Annál is inkább, mert a vízinövények elenyésző része rendelkezik magyar elnevezéssel is. De tudjuk-e,hogy mit is rejt sokszor egy növényke latin neve? Az alábbi összefoglaló talán segítséget adhat kedvenceink alaposabb megismeréséhez.
A növények latin neve a kertészeknek sokat elárul, de akinek nem ez a szakmája nem is sejti, hogy mit is rejt egy latin név. Egy-egy növény pontos ismeretéhez sokszor nem elég a magyar nevét ismernünk, esetünkben meg ez szinte lehetetlen is, mivel elenyésző a magyarul is elnevezett vizinövény.
Viszont sok információt kaphatunk növényeink morfologiájaról (alakjáról) fajnevéből is egy kis latin ismerettel, anélkül, hogy látnánk azt. Pl. Aponogeton crispus melyben a crispus hullámost, fodrost jelent.
Ahhoz hogy az elnevezés lényegét értsük, meg kell ismernünk a növényrendszertan alapvető egységeit.
De mi is a növényrendszertan?
A növényrendszertan (tudományosan: fitotaxonómia) a botanika, más néven a növénytan tudományának egyik jelentős ága, ami a növényvilág mintegy 435000 ismert faja közötti eligazodást segíti elő. Ezek összefoglaló szabályozása a botanikai nómenklatúra, vagyis a növénytani névhasználat. A növényrendszertan a növényeket rokonsági vonatkozásuk szerint sorolja rendszerbe.
A ma is érvényes botanikai rendszer alapját Carl Linné fektette le. A 18. század korszakalkotó svéd botanikusa 28 éves korában írta meg első művét a Systema Naturae-t.
Ebben próbált meg rendszert teremteni a növény és állatvilág addig összegyűjtött anyagában. Rendszerének alapja a faj (species), amelybe azonos morfológiai tulajdonságú egyedeket foglalt össze. Rendszerének egységei a következők:
- * Osztály – Classic
- * Rend – Ordo
- * Nemzetség – Genus
- * Faj – Species (röv.sp)
- * Változat – Varietas. (var.)
Nem sokkal ezután készül el a Genera Plantarum, amelyben a növénynemzettségeket írja le, majd több mint 10 év után a Species Plantarum-ban fajokig lemenően kidolgozza rendszerét és ott vezeti be a kettős nevezéktant, a binominális nómenklatúrát. A mai napig is használt kettős nevezéktan alapján a növények nevét a nemzetség és a fajnév alkotja (pl. Vinca minor). Ez utóbbi két műve mintegy 1105 nemzettséget, valamint 7700 növényfajt és változatot ír le.
1859-ben jelent meg Darwin korszakalkotó munkája A fajok eredete c. műve, ami a rendszertant új alapokra helyezte. A külső hasonlóság alapján feltételezett rokonság helyett az igazi rokonság, a leszármazási kapcsolatok tudományos kutatása került előtérbe.
Tehát a rendszerzés alapvető egysége Linné óta a faj. Azonban fajon belül is vannak különböző egységek. Ezeket el kell különíteni aszerint, hogy természetes fajról van-e szó, vagy a termesztés során emberi kéz által létrehozott fajtáról.
Ez alapján a felosztás a következő:
Természetes fajok:
alfaj – subspecies – rövidítése: ssp.
változat – varieta – rövidítése: var.
forma- forma – rövidítése: f.
Termesztés során létrehozott:
fajtakör – convarietas – rövidítése: convar.
fajtacsoport – conculta – rövidítése: conc.
fajta – cultivar – rövidítése: cv.
A fajtanevek legtöbbször fantázianevek, vagy származási helyeket jelölnek, mint a Fraxinus ornus ‘Mecsek’.(Magas kőris)
Gyakori a tulajdonnevek használata is a fajták elnevezése során, mint Gerbera jamesonii ‘Laura’. A növények elnevezésében helyet kap az emberi tevékenység is, a hibridizációs munka eredményének jelölése Petunia x hybrida).
A kettős nevezéktan alapján a növények nevét a nemzetség és a fajnév alkotja. Linné pl. nemzetségnévként felhasználta a régi latin neveket, mint Olea, Fagus. A nemzettségnevek többek között lehetnek mitológiai nevek, mint Artemisia Artemisról, Syringa Syrinxről és Daphne Daphnisról. Lehet földrajzi név is, mint Parnassia Parnassosról. A nemzetésg nevével egyeztetett fajnév rendszerint valamilyen tulajdonságra utal. Az alba jelentése fehér, mint Populus alba a fehér nyár esetében.
A hirsutus borzast jelent, az officinalis gyógynövényt. A növények nemzetségnevét mindig nagybetűvel, a fajnevét pedig kisbetűvel írjuk.
Inaséveim tanulmányai alapján próbáltam pár általunk is használt növény latin nevét lefordítani:
Anubias hastifolia – lándzsás levél
Ammania gracilis- karcsú, vékony, sovány
Barclaya longifolia- hosszúlevelű (longus/hosszú,folium/levél)
Blyxa japonica- japán,japánból származó
Cryptocoryne lucens- (luceo), fénylik, ragyog-fényeslevelű
Cryptocoryne parva- (parvus), kis, kicsiny
Echinodorus cordifolius – (cor, cordis),- szív-szív alakú levél
Echinodorus latifolius- széles levelű
Echinodorus aschersonianus – Acheron, alvilági folyó
Echinodorus parviflorus – (parvus), kis, kicsiny, floris,virág-/kisvirágú
Hygrophila longifolia – hosszúlevelű (longus/hosszú,folium/levél)
Hygrophila stricta – (strictum )- összehúz, megszorít; lenyír, lenyes
Ludwigia inclinata – (inclinatum), hajlít; hajlik vmire
Ludwigia palustris- (palustrum)- mocsári
Ludwigia repens – (repo), csúszik, kúszik, mászik ,kúszó
Pogostemon stellatus – (stella), csillag, csillagzat
Sagittaria platyphylla – széles levelű
Vallisneria tortifolia (tortum), csavar, forgat, csavart levelű
További gyakrabban előforduló faj nevek és jelentésük:
Zárójelben a ragozások találhatók
albid /us,-a,-um / mattfehér
albiflor /us,-a,-um / fehér virágú
alpestr /is, -e/ alpokból származó
angustifoli /us,-a,-um / keskenylevelű
arborescens fásodó szárú
aristat /us,-a,-um / szálkás,szőrös levelű
atropurpure /us,-a,-um / sötétpiros
barbat /us,-a,-um / szakállas
bifoli /us,-a,-um / kettőslevelű,kétlevelű
bipinnat /us,-a,-um / kétszeresen szárnyalt (levél)
candid /us,-a,-um / ragyogó fehér
commun /is, -e/ közönséges
cordat /us,-a,-um / szívalakú
cordifoli /us,-a,-um / szívlevelű
crassifoli /us,-a,-um / vastaglevelű
cristat /us,-a,-um / tarajos,kakastaréj
cruent /us,-a,-um / vérpiros,sötétpiros
dens /us,-a,-um / sűrű,tömött,gyakori
discolor kettős szinű
dumos /us,-a,-um / bokros(növésű)
efemer rövid életű,múlandó
elatior magasabb
erect /us,-a,-um / felálló
falcat /us,-a,-um / sarló alakú
fasciat /us,-a,-um / kötegelt,nyalábolt
fruticos /us,-a,-um / cserjésedő,cserjeszerű
fulv /us,-a,-um / narancsvörös, barnáspiros
globos /us,-a,-um / gömb alakú
gracil /is, -e/ karcsú,díszes
hederifoli /us,-a,-um / borostyánlevelű
horizontal /is, -e/ vízszintes
humil /is, -e/ alacsony
laciniat /us,-a,-um / szeldelt levelű
lactiflor /us,-a,-um / tejfehér virágú
lancifol /us,-a,-um / lándzsalevelű
lyrat /us,-a,-um / lant alakú
macrophyll /us,-a,-um / nagylevelű
marginat /us,-a,-um / szegélyezett,csíkozott
microphyll /us,-a,-um / picilevelű
millefoli /us,-a,-um / ezerlevelű
min /or, -us/ kisebb
modest /us,-a,-um / szerény,egyszerű
nan /us,-a,-um / törpe
nobil /is, -e/ híres
nutans bókoló
officinal /is, -e/ orvosi
ovalifoli /us,-a,-um / tojásdad levelű
palustr /is, -e/ mocsári
patul /us,-a,-um / elterülő
pumil /us,-a,-um / alacsony
pumil /us,-a,-um / törpe
purpurascens pirosra szineződő
reflex /us,-a,-um / lehajló, visszahajló (hajtások)
repens kúszó, terjedő
reptans terjedő,kapaszkodó
salicifoli /us,-a,-um / fűzlevelű
sanguine /us,-a,-um / vérvörös
scandens kúszó
silvatic /us,-a,-um / erdei
silvestr/is, -e/ erdei
spectabil/is, -e/ tekintélyes
spiral /is, -e/ körbe csavarodó
subulat /us,-a,-um / árformájú (levelek)
tener /us,-a,-um / finom,puha
variabil /is, -e/ változatos
verticillat /us,-a,-um / örvös,örvösen álló
vitifoli /us,-a,-um / szőlőlevelű
vulgar /is, -e/ közönséges
A latin szavak egyszerűsített kiejtési szabályai
A latin ABC betűi: a b c d e f g h i l m n o p q r s t u v x
A görög eredetű latin szavakban előfordul még: k y z
Írásmód Kiejtés Példa
a – á, de a kialakult gyakorlatban, –Calamites –kálámitesz/kalamitesz többnyire a
i – általában i Invertebrata – invertebrátá
szó elején, magánhangzó előtt és két mássalhangzó között: j – Iapetus – japetusz
y – i (érdemes görögösen ü-nek ejteni, —Coenothyris – cönothürisz így rögzül, hogy írásban nem i)
gu, qu, su – összetételben az u magánhangzó előtt v-nek hangzik–Sequoia – szekvoja
ae – e-é – Archaecyathus – árhéocüáthusz
oe – ö – coelestin – cölesztin
au eu ei – magyarul mint auripigment, Európa, Pompei
s – sz Scaphopoda – szkafopoda
ti magánhangzó előtt – ci, – predestinatio – predesztináció kivéve s, t és x után, ahol ti Mytilus – mütilusz
c mássalhangzó és mély magánhangzó előtt: – k Conus – konusz vagy kónusz
c magas magánhangzó és y előtt – c Cyprea – ciprea (cüprea)
Cicero – cicero
cc – az első mindig k, a másodikra a c-re leírtak érvényesek – Pneumococcus-pneumokokkusz
Görög eredetű betűpárok ejtése:
ch – kh Chordaites – khordaitesz
ph – f Phyllopoda – fillopoda
rh – r Rhizopoda – rizopoda
th – th theca – théka
Zsotyi, ez jó kis érdekes írás volt!
A cf. rövidítés mit jelent a latin nevekben?
Köszönöm!
A cf rövidítés egyébként a confer szót fedi.Jelentése a nevezéktan szerint :Hasonlít egy fajra.Az állatvilág határozásában gyakoribb.
érdekes hiánypótló írás. ritkán esik szó a növénytanról, úgyhogy örömmel olvastam 🙂
skacok valamit eltoltatok a postban – hiba van a html-ben. exploreren nem jön le a post. mint anno Barr cikke.
Kigazozva! 🙂
Zsotyi, gratula! Igazi hiánypótló írás, rengeteg dolgot tanultam a vizinövények elnevezéséről és a dolgok hátteréről. Köszönöm!
Én is köszönöm,de hadd említsem meg Nigrot is.Ő volt olyan kedves,hogy a szombat délutáni szieszta helyett gatyába rázta mondanivalómat,nagyon jó képekkel és a hivatkozások megkeresésével is bővítette azt.
Ati most már baba. Köszi 🙂
Ugyan. Ez a post nekem is jól jött, mert sajnos én sem tanultam latinul. Mostantól azonban, egy magára valamit is adó akvakertész, már ezt is tudja 😉
Igérem én is leszokom a „riccsiázásról” 🙂
Nekem több évig tanították a növény és állatrendszertant latinul is,de nagyon jó volt felfrissíteni a bőven megkopott tudást.Mellesleg az iskolában nem volt ilyen kimerítő a fordítás !!!
A minndennapi élet iskolája jobban is tetszik,bár nehezebb .Köszönjük 🙂