Tropica algái
Nem is olyan rég sikerült szert tennem egy igazi hamisítatlan 2007/2008 Tropica növény katalógusra. A katalógus több mint 120 vízinövény rövid leírását, igényét tartalmazza egy nagyobb rajzzal és egy kisebb kép kíséretében. Az utolsó 93. oldalon találtam rá a „ Don’t let algae spoil the view” fejezetre. Fel is keltette érdeklődésem, vajon mit tanácsol a Tropica, Európa legnagyobb vízinövény termesztője (ott aztán lehet alga) az algák elleni harcban?
Ne hagyd, hogy az alga elrontsa az akvárium képét
Az elalgásodás, az egyik fő oka annak, hogy az akvárium tulajdonosok feladják a hobbijukat. Könnyen túlszaporodhatnak, elterjedhetnek az akváriumban Néhányuk akár két óra alatt képes megduplázni mennyiségét, ha ehhez megfelelőek a körülmények, és egyszerűen lehetetlen a növények károsítása nélkül megszabadulni tőlük. Azonban ha követed a következő tanácsokat jobb esélyeid lesznek arra, hogy minimalizáld e nem kívánatos élőlények számát.
Először is fontos tudunk, hogy algák mindig lesznek az akváriumban és mindig túl szaporodnak ha a körülmények ezt megengedik. Az algák piciny növénykék és nagyjából ugyanazon a táplálékon élnek, mint az akváriumi növények. Míg az akváriumi növények a táplálékukat a vízből vagy (és) az aljzatból kapják és építik szervezetükbe addig az algák csak a vízben lévő tápanyagokat tudják felhasználni. Tehát az algásodás fő oka valamiféle egyensúlyzavar a vízben. Túl sok a hal a növényekhez képest általában a foszfor és a nitrogén feldúsulásához vezet a vízben, ami alganövekedést idéz elő. Még ha a hal:növény arány megfelelő is el kell kerülni a túl etetést.
Tény, hogy az algák elsősorban a haleledelek maradékát használják fel és a közvetlen napfény is kerülendő. A megfelelő neoncső -pl. Philips TLD 93,94,95 (TS 930,940,950)- segíti a növények fejlődését az algák terhére. Ha ezeket az egyszerű szabályokat betartjuk segít abban, hogy elkerüljük az akvárium algásodását.
Az akvárium tulajdonos öt legnagyobb ellensége
Az algáknak 30 000 fajuk ismert. Nagyrészük mikroszkopikus, és soha nem látható. Ha egy akvárium algásodik akkor az algáknak öt típusa jelenhet meg.
- • Zöld víz: mikroszkopikus, egysejtű planktonok, amelyek nagyon gyorsan szaporodnak ez által lesz tőlük zöld a víz. Általában ugyanaz a fény és tápanyagigényük mint az akváriumi növényeknek.
- • Bolyhos alga: zöld alga, amely finom bolyhos zöld réteget képez a köveken és a leveleken. Mintegy 3 cm hosszúra nő, majd leválik és szabadon úszó fonaldarabként él tovább.
- • Fonalalga: zöld alga, amely telepeket alkotva hosszú fonalakat hoz létre a növények között. Nagyobb kolóniáit durva felszínű bottal lehet eltávolítani.
- • Kefealga: vörös alga, az alga neve félre vezető mivel inkább kékes-feketés a színe, 2 cm-es fonalas megjelenésű mely a levelek tetejéről széléről nő. A vörös alga kevésbé fényigényes mint a zöld mert ez a faj képes bizonyos tápanyagokat felvenni a vízből.
Ezeken a kategóriákon belül is számos faj létezik, de könnyű így felismerni és kezelni őket.
Az akvárium tulajdonosok leghasznosabb fegyverei
Az algák megjelenése az akváriumban kész „istencsapás” ezért egy csomó kemikáliát gyártottak amelyek mindegyikére jó eredményt ígértek. Ezek gyakran károsabbak a növényekre, mint az algákra, nem szüntetik meg az algainvázió igazi okait és a „dögvész” újra és újra lecsap. Az egyetlen ésszerű megoldás a türelmes, természetes biológiai orvoslás. Alább megtalálhatod melyek ezek a megoldások, majd neked kell kitapasztalnod és megtalálnod a helyes kombinációt.
Nagy mennyiségű gyorsan növő növény (Hygrophlia, Egeria densa, Valisneria, Echinodorus bleherae) elveszi a táplálékot az algák elől. A Ceratophyllum kibocsát egy szubsztanciát amely gátolja az algák növekedését. Az úszó lebegő növények (Riccia) hasznosak lehetnek amikor a sok fény okoz alganövekedést. A CO2 használata segíti a növények fejlődését az algákkal szemben. Ügyelj a növény-hal arányra és kerüld a túl etetést. Tarts algaevő halakat (Crossochelius siamensis, Otocinclus affinis) ha lehetséges Amano garnélákkal, almacsigákkal együtt. Hetente cseréld a víz felét ha algákkal bajlódsz kerüld az iszaplopó használatát vagy csak akkor használd ha az áramlás lassú és az iszaplopó nem keveri be a tápanyagokat a vízbe. Maximum 12 órát világítsd meg az akváriumodat. Ha ennél hosszabb ideig világítasz csak az algák szaporodásának kedvezel mivel a vízinövények nem igénylik. Kerüld a napfényt. Mindössze napi fél óra is elég ahhoz, hogy az algák elszaporodjanak! Mindig távolíts el annyi algát amennyit csak el lehet kézzel és a megtámadott, megrongálódott leveleket vágd le teljesen. Mindig tartsd észben, hogy a legkisebb változás az akvárium egyensúlyában kedvezhet az algáknak. Próbáld ezt elkerülni, az egyensúlyt pedig megtartani.
Hobbidnak ez az igazi kihívása.
Nem ez a cél. FÉLREVEZETŐ kijelentés! Ki a fene fogja tudni belőni pontosan, hogy éppen annyi legyen a kraft a növényeknek, hogy jó legyen (= ne szenvedjenek, bomoljanak, a rohadással algáknak tápot szolgáljanak) viszont éppen ne legyen elég az algáknak? SENKI.
Tökéletes példa arra, hogy részigazságokból hogyan lehet TELJESEN FÉLREVEZETŐ következtetéseket levonni. A tropica PR osztály összekaphatná magát végre, és beléphetne a XXI. századba. Ilyen mondatokkal csak magukat járatják le.
Az „algásodás” mint kifejezés az alga szemmel látható megjelenését jelenti a köznyelvben. Az „alga növekedés” a már megjelent alga dúsulására utal. Ha a növekedést ömagában nézzük, akkor a kijelentés igaz. Részben. Az algák a növekedéshez hatékonyan felhasználják az összes tápanyagot. Köztük van a foszfát és nitrát is.
Ezerszer leírtam, de leírom még egyszer:
Az akvaristának nem az a célja, hogy az alga növekedést megállítsa, visszaszorítsa. Az a dolga, hogy az alga spóra formából történő átalakulását MEGAKADÁLYOZZA, olyan körülmények kialakításával, amely „elhiteti az algával”, hogy itt bizony nem érdemes beindulni.
Egyetlen ilyen környezet van: az ammónia-mentes környezet. Punktum.
Ezt az egyszerű kijelntést nem érdekli, mennyi hal vagy növény van a vízben. Nem érdekli, hogy van-e egyensúly vagy nincs (és hogy egyáltalán mit nevezünk egyensulynak).
Ez az egész írás tele van ilyen tipikusan félrevezető, az akvaristát fölösleges körökre kényszerítő marhasággal. Ha ez az old school, akkor nagy baj van.
Keymaker és hol van ammónia mentes környezet??? ŐŐŐŐŐ vulkánok és kénbarlangok???? 🙂 Érdekes, hogy nekem soha nem volt algatúltengésem 😀 és most már van egy négyzetcentiméter 😀 de nem zavaró 😀
„A Ceratophyllum kibocsát egy szubsztanciát amely gátolja az algák növekedését.”
Ez érdekes lehet. Ennek utánanézek.
Eddig nem szúrtam ki ezt a tulajdonságot, de pl itt is ezt írják: http://diszhal.info/novenyek/Ceratophyllum_demersum.php
Ráadásul pont keresek is valami zöld magasra növő növényt. Ha látjátok véletlenül valamelyik budapesti boltban, szóljatok légyszi! Kipróbálom, hogy működik-e.
TZ én itt találtam csak: (http://www.tuja.hu/catalog/product_info.php?cPath=45_174&products_id=293) a zárójel nélkül írd be! 😀
inadsz, köszi!
Bár azt írja, hogy áprilistol kínálja, de majd írok nekik és megkérdezem.
Sziasztok!
Nekem van ilyen növényem. Fogalmam sem volt erről a tulajdonságáról, igy sem megerősiteni , sem cáfolni nem tudom a leirtakat.(de biztosan nem véletlenül irnak ilyeneket róla) pár dolog róla: nő, mintha húznák. 🙂 kevesebb fény mellett húsos, a száron viszonylag sűrűn elhelyezkedő vastag sötétzőld leveleket növeszt, mig erősebb megvilágitás esetén vékony, narancsos levelei lesznek, a száron jóval ritkábban. – hetente rengeteget kidobok belőle… 🙁
w.
Más: Elsősorban a hátsó üvegen, de itt-ott a köveken is sötétbarna makacs réteg alkult ki. Mi ez és hogyan lehet eltüntetni? Elsősorban nem a tüneti kezelés érdekelne.
Előre is köszönöm a segitséget.
Szia wargusz!
Véletlen nem vagy budapesti? Ha nem tolakodás, szívesen összefutnék veled, ott ahol neked jó, pár szál ilyen növény miatt.
Nigronak már jeleztem az ötletem, hogy nagyon jó lenne egy sötözést összehozni. Jó ez az internet, e nélkül semmire sem mennénk, de sokkal igazibb lenne ezekről a dolgokról személyesen, kötetlenül beszélgetni. Tudom, hogy nehéz összehozni az időpontot és helyet, de én nagyon szorgalmaznám. És mellesleg csereberélhetnénk ilyenkor dolgokat egymással. Mi a véleményetek?
Azt érzem, hogy hiába lehet eszet osztani foumokban, ettől még nagyon is elszigetelten műveljük ezt a hobbit.
Wargusz ha jól rémlik szegedi. Az összeröffenés jó ötlet, megtaláljuk a módját 😉
Mindenki Debrecenbe(tesómnak kocsmája van!!!!!)! 😀 Jó lenne egy ilyen kis találkozó.
Szegedi talalkozót preferálom, Debrecen innen elég messzinek tűnik, akkor már inkább Bp.
Nigro: jól rémlik 🙂
TZ: abszolút nem tolakodás, sőt! Én szeretem az ilyen csereberéket, mert együttjárnak némi eszmecserével is.
Sajnos szegedi mivoltomra tekintettel a Bp.-i találkozó igen nehézkes, de függetlenül ettől én is szorgalmaznék egy, akár több találkozót is. ( bár a közeljövőben a szegeden kívüli találkozó igen kilátástalannak tűnik..
-17hónapos iker lánykák mellett 🙂 )
Eaphrenndil: szegediekkel szegeden viszonylag egyszerű összehozni egy találkozót, vagy tévedek? 🙂
Vagyunk itt néhányan: dekalabda00, Horvzol, Te – lehet, hogy másokat is észre kellett volna már vennem – és én.
Egy ilyen sörözős-beszélgetős-csereberélős összejövetel engem is érdekelne! Mivel én oroszlányi vagyok nekem is a Budapesti találkozó volna a legjobb 🙂 !
Ha valamit összehoztok,engem ki ne hagyjatok!
Én is csatlakoznék! http://akvarisztika.budapet.hu/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif
Wargusz, én benne vagyok, de szigorúan csak málnaszörp:D
Bár mostanában eléggé elfoglalt lettem az előrehozott érettségi miatt…
Érdeklődnék, hogy felismeri-e valaki, hogy mik ezek a szürkés színű szőrös izék a képeken, amik a szőlőtőkéimre nőttek?
http://kepfeltoltes.hu/090316/100_1858_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/090316/100_1860_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/090316/100_1863_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/090316/100_1865_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Illetve hogyan lehet megszabadulni tőlük? A csigák nemigazán eszik… legalábbis tuti nem pusztítják hathatósan… Az akiban jelenleg csak két üveggarnéla randalírozik a csigákon kívül.
Szia Edorn!
Pontosan nem tudom mi okozza( valahol mintha azt olvastam volna, hogy ammonia kicsapódás, de lehet ez zöldség), de az biztos, hogy akkor jelentkezik ha nincs megfelelően kifőzve és kiáztatva a tőke, vagy ha már az akváriumban volt és kivetted és pár órát a levegőn volt akkor is beindulhat a bomlás.
Az ancistrus-ok nálam eltüntették pár nap alatt, így én őket ajánlanám.
Help nekem is!
a növényeimen kis (majd egyre nagyobb) lyukak jelentek meg amire először azt hittem, hogy tápanyaghiány (kálium) tünetei.
Egy hete vettem hemianthust ami ugyan szépen folyna, de az alsó levelei elsárgulnak és a többi levele is lyukacsos.ez szerintem túl gyors lenne tápanyaghiánynak.aztán észrevettem, hogy a karácsony mohámból lassan már csak a szár rész van meg a „tűlevelei” eltüntek. ekkor jutott eszembe, hogy vagy egy hónapja algacidet öntöttem az aksiba, ami lehet így fejti ki a hatását, hoyg az algákat nem a növényeket viszont igen is kinyírja?
ha lehetséges ok az algacid akkor, hogy szüntethetem meg a hatását ( hiszen azóta már legalább 4 50%-os vízcserém volt)?
aktív szénre is gondoltam, de akkor az hazavág mindent az akváriumban és nem is biztos, hogy meg tudom menteni a növényeket.
Akinek van valami tanácsa segítsen kérem, mert nagyon fájna a szívem a heminthusért és így nem is merek új n9ványt venni,míg nem tudom mi a pusztulás oka.
Előre is köszi!
Így jártam én is egy algaölővel.Már rég elfelejtettem a kezelést,de a növények nem.. 🙁
Ez is pont olyan,mint a „tökéletes” tápok.Ráírják az algaölőkre is,hogy kíméletes a növényekkel,pedig nem.Az első reakció nálam az volt,hogy megszűnt a buborék termelése azoknak a növényeknek is melyek ontották magukból az oxigént.Pedig a co2 tesztem most is jó értéket mutat.A kényesebb,fény, és tápanyagigényes növénykék,meg senyvednek,lukadnak.
Asszem itt is eltelik 2-3 hét mire a növények lereagálják a mérgezést,merthogy egy algaírtás szerintem az.Hogy mit tehetünk?A vízcserén kívűl nekem sem jut más az eszembe.Ezek felszívódó szerek lehetnek,bekerülnek a növények nedvkeringésébe,aztán egyszer csak lebomlik.Bízom én is benne,hogy túlélik minkettőnknél.Az algák túlélték… :-I
Zigur, erősen kételem hogy egy vegyszer ennyi időt, és vizcserét túlélne az akváriumban. De ki tudja…
Az aktivszenet nyugodtan használhatod, nem vág haza semmit. Csak kiszedi a növénytáp jelentős részét, főleg a mikrokat, ugyhogy használata végeztével ezeket adagold vissza és nem lesz gáz. Szerintem egy nap aktivszenes szűrés elegendő, hogy egy kérdést kipipáljunk.
Két dolog a fentiekkel kapcsolatban:
1. A növény-tápanyagokon kívül bármilyen hókuszpókusz algaölő vagy egyéb vegyszer vízbe történő adagolása KERÜLENDŐ!
Az 50% vízcserék helyett nyugodtan lehet egyébként 90-95%-os klórtalanított csapvizes vízcseréket is végezni, az ilyen mértékű vízcseréknek SEMMILYEN káros hatása nincs (a növénytáp-szinteket „vissza kell adagolni” vízcsere után).
Egy db. 90% vízcsere hatását pl. 3 db. 50%-os vízcsere sem pótolja, láttam erről egy érdekes táblázatot anno. Az első csere után az 50% régi viz 50%-át cserélve 75%-os vízcserének felel meg 2. db 50-es csere, ez után a maradék „régi víz” (25%) felét cserélve, 12.5% régi víz marad, azaz 3 db. 50%-os vízcsere még mindig csak egyszeri 87.5% vízcserének felel meg. Érdemes erre a számításra emlékezni akut helyzetekben.
2. Az algák a növényeken és fákon a bomlásból keletkező ammónia miatt jelennek meg, ezért – ahogy Zigur is írta – egy nem megfelelően preparált gagyi fa bomlásából keletkező helyi ammónia-szint emelkedés igenis beindítja az alga-virágzást. Megj.: az ammónia nem „csapódik le”, hanem bizonyos helyeken nagyobb koncentrációban van jelen…
Az ilyen algásodástól egyféle módon lehet megszabadulni, ki kell venni az ilyen fákat a vízből és minőségi cuccal helyettesíteni őket.
Amikor gyógyszeres kezelés után aktiv szénnel szürjük a vizet a szén csak a vizből, vagy az aljzatban elhelyezett táptalajból is kivonja a tápanyagokat?
1. az aktív szén a felületén köti meg a rajta áthaladó vízben oldott anyagokat
2. a (táp)talajban a tápanyagok feltáródása folyamatosan megy végbe, viszont ez lényegesen lassabb folyamat…
elvileg tehát lemeríthető a táptalaj, gyakorlatilag ha nem folyamatosan aktív szenezel, akkor nem fogod tudni kimeríteni
Nem azért de nekem is volt ilyen Ceratophyllum-om az egyik akváriumban, de pont azért dobtam ki, mert olyan simán szaporodott mellette az akváriumban az említettek közül az utolsó fajta alga – pont EZEKRE a növényekre gabalyodva. Amióta nincs ilyen az akváriumban, azóta nincs alga se. Persze lehet, hogy másfajta algánál hasznos, de nekem eddig se algásodott az aksi. (Ja és engem is érdekelnek a találkozók, de én nőből vagyok, úgyhogy inkább ne kocsmázás legyen a program, ha lesz ilyen valamikor.) :))
Szia Virág! Rendben, akkor nem kocsmázunk…. Akkor menjünk mondjuk….lássuk csak, lássuk csak…. hmm… A nők hova szeretnek járni? 🙂
…vásárolni esetleg, vagy kozmetika? 🙂
Sziasztok! Alga ügyben szerencsés vagyok. Habár két fajta algám is van a pontalga az aki elején, az oldalfalon
pedig 1-2 mm sürü növekedésü zöld alga. Az az érdekes számomra , hogy a növényeim teljesen algamentesek.
Szeretném valahogy távozásra birni a két hivatlan vendéget.